Kezdőlap   Események    Információk, Közérdekű adatok    Egyesületek   Pályázatok  Nagy László  Galéria   Kapcsolat

Névadónk, Nagy László

Nagy László pályaképe

Nagy László költő 1925. július 14-én született Felsőiszkázon, egy kis faluban, a tüzes borairól híres Somló mellett. Apja Nagy Béla 25 k. holdas iszkázi parasztgazda, édesanyja Vas Erzsébet a bakonyalji Nyárádról érkezett. Lászlónak három testvére született, Izabella, Mária és István, aki később Ágh István (1938–) néven szintén remekíró és költő lett.

Az ingergazdag természet-közeli élmények, faluja egy-egy ősi szokása, mint a regölés, betlehemezés, a hagyomány ünnepköre, mélyen beivódtak Nagy László emlékkészletébe és lettek költői kifejezőeszközeinek elemeivé(Kiscsikó-sirató; Csodafiu-szarvas). Kézműves találékonysága talán a bognár dédapa műhelyének hatása, a minőség megbecsülését a díjnyertes lovaira büszke apja melletti tapasztalat is táplálta, életútját meghatározta erős lelki kötődése szülőföldjéhez. Iszkázi elemi iskolái után, pápai tanulóévek következtek. Diák korában személyes sorscsapás rázta meg: az eleven, izmos, a somlai szőlőbe is könnyen elszaladó fiú fájdalma, hogy sánta maradt egy súlyos csontvelőgyulladás és orvosi műhiba miatt. Betegsége és a háború két évre visszavetette tanulmányaiban. A Nagy-család is megsínylette előbb a bankkölcsön terheit, majd a vörös hadsereg garázdálkodását. Feltörő drámai érzékenysége már a háború alatt előhívta László költői zsengéit, de évekig titkolta (Adjon az Isten; Az én szívem; A meggyfa alatt). Rajztehetségét is látva középiskolai tanára, az európai hírű A. Tóth Sándor festő- és bábtervező művész biztatta komolyabb képzőművészeti tanulmányokra.

Nagy László festőművésznek készülve érkezett 1946-ban Budapestre, előbb a Iparművészeti majd a Képzőművészeti Akadémiára járt. Mestere Kmetty János és Barcsay Jenő volt. Korabeli versei a népi kollégista “fényes szellők” mozgalom lázas ábrándjait tükrözik. Mély barátságok születtek ekkor, Kormos Istvánnal, Simon Istvánnal, Vígh Tamással. Műveltségét megalapozni, átiratkozott a Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsész-karára. Pályakezdését az idősebb írók, Veres Péter, Déry Tibor, Kassák Lajos, Németh László, Tamási Áron és mások szimpátiája kísérte. 1949-ben már kötetes költőként, ösztöndíjasként találkozott a bolgárok őserejű népköltészetével. A műfordítás jelentős része lett alkotói létének. A költőként vele együtt induló Juhász Ferenccel újfajta költői nyelv, poétika és szemlélet létrehozására törekedett, Nagy László emellett a hangsúlyos magyar ritmika megújító alkalmazásával is egyedit, maradandót alkotott.

1952 nyarán megnősült, felesége Szécsi Margit (1928–1990) az 1960-as évekre a 20. századi magyar líra kiemelkedő, egyéni hangú költője lett. Nagy Lászlót a Kisdobos című gyereklaphoz hívta Zelk Zoltán. 1957-ig volt a lap munkatársa, kevés gyerekversét jobbára ekkor írta (Balatonparton; Dióverés; Csodamalac), 1953-ban született András fiának.

A Szófiából hazatért költő látva a diktatúra által kifosztott országot, a beszolgáltatásokkal megnyomorított szülőföldet, fokozatosan ráébredt nemzedéke becsapottságára naivitására. Költői eszközeivel az “álság falai ellen” fordult, átértékelve a “konok dogmák”, a sematizmus irányelveit (Víg esztendőkre szomjas). Nagy László a meggyalázott ősi értékeket vállalta, a létünket felemelő életigenlést akarva jövőbe menteni (Ki viszi át a Szerelmet). Az 1956-os forradalom vérbefojtása örökre betetőzte diktatúra-utálatát (A város címere; Karácsony, fekete glória; Vendégek jövetele; Deres majális). Igazságkereső törekvéséhez következetesen ragaszkodott, bár 1957-től nyolc évig nem adták ki verskötetét. A világlíra fordítójaként sokirányú tapasztalatából építkezett, egyetemes értékeinkben is meggyőződve arról, hogy magas lángon érdemes élni és alkotni, “lerogyni nem szabad élve”. Magyar költőként ezért a népért, a jó emberi ügyekért felelős poéta-elődökhöz fordult erőforrásért.

1959-ben lett Nagy László az Élet és Irodalom képszerkesztője. Kettős alkotói vonása és hiteles magatartása pályatársak, képzőművészek szellemi társává tette, és maga is szellemi támogatója lett sok fiatal tehetséges művésznek. Népszerűsége 1965-től a Himnusz minden időben, majd az Arccal a tengernek című kötete megjelenésével fölerősödött, poézise széles körben visszhangra talált.

Átható képi- és formavilága műfaji változatossággal párosul. A dal, ballada, verses mese, rapszódia, hosszúvers, elégia, oratórium, prózavers, képvers jellemző műfaj nála (Játék Karácsonykor; Vértanú arabs kanca; Seb a cédruson). Versképleteinél formabontás helyett inkább formát szervez. Az absztrakcióban is a rejtett tartalom felfedésének célja vezeti, a valóság tárgyiasító kimondása, ezért áthallásos eszközeiben is pontos (Menyegző; Arcomról minden csillagot; Záróra, Fejlövés). Talán ezért szállóigésednek Nagy László sorai – “Műveld a csodát, ne magyarázd” -, mert megemelt minőségbe sűríti gondjainkat? Már életében számos kórusmű és énekelt vers kísérte szerzői estjeit, jeleként annak, hogy költészete dalra is termett(Himnusz minden időben; Tűzciterák; Havon delelő szivárvány). Kiváló színészek mondták verseit, sokak között Berek Katalin és Latinovits Zoltán. Sok elismerést kapott (három József Attila-díj; Kossuth-díj, 1966; Nemzetközi Költőtalálkozó Aranykoszorúja, 1968; Cirill és Metód-díj, 1970; Botev-díj: 1976; Szmoljan város díszpolgársága) de a mindennél többre tartotta a lelki-rokon művésztársak figyelmét, közöttük Szécsi Margitét (Jártam és koromban, hóban).

Nagy Lászlónak az a megrázó felismerés volt a meghatározó ösztönzője, hogy az öntelt technokrata, anyagias önkény végveszélybe juttatta az évezredek során kikristályosodott kultúrát (Krónika-töredék; Jövendőnk háza). Mert szerinte is, az embert alkatilag csak a kultúra teszi alkalmassá az életre. Szellemi és erkölcsi erejét mozgósítva leplezte le a faragatlan hatalom és a rövidlátó fogyasztói társadalom kultúra- és természetellenes züllöttségét (Föltárt idill; Irtsák ki a délibábot). E romlás ellenében vitte végbe költészeti forradalmát, érvényes kifejezési eszközzé emelve azt. Versei a József Attila-i fegyelmet, az Adyra jellemző robusztus erőt, indulatot társítják a García Lorca-i és népköltészeti szürrealisztikus látásmóddal. Nagy László organikus felfogása valósította meg a magyar költészetben legteljesebben, legnagyobb költői erővel az úgynevezett bartóki modellt: az ősiségnek és a korszerűségnek az ellentéteket is magasrendű művészi harmóniában összefogó egységét. Így az egyetemes és a magyar líratörténet mítoszokat és folklórt integráló áramlataiba illeszkedik. Minőségi kiteljesedése áll ellen annak, hogy közéletisége lehúzza (Hegyi beszéd). Az önmagát szüntelen művelő, tájékozódó, naprakész költő lerázza a beskatulyázó, kirekesztő törekvéseket, szemlélete nyitott, nem fogad el mesterséges határokat, így marad érvényes, időszerű. Verseiben a magyar kultúra és nemzet egységéért is lázad és reménykedik a megosztó, az ellenvéleményt hol elhallgató, hol büntető, félelem-szövedékű tragikomédia rendszer ellenére (pásztoRablók; Szólítlak, hattyú; Elhúllt bolondok nyomán; Hószakadás a szívre). Nagy László költészete azért kivételes súlyú a modern ember világszemléleti útkeresésében, mert kifejleszti és ébren tartja a személy és a közösség önazonosság-tudatát (Kitűnik származásom; Inkarnáció ezüstben; A vak remény). Miközben fölépíti költészetének világképét, az elidegenedett kor kételyeivel is szembesíti (Versben bujdosó). Ez a többoldalú eljárás hitelesíti korítéletét, a hazáért az emberiségért aggódó, értékőrző magatartását (Új évszak jön; Verseim verse), és vidám, vérbő életigenlését (Táncbeli tánc-szók; Szépasszonyok mondókái Gábrielre).

A lendületes, színes formanyelv egybeforrt Nagy László képzőművész tehetségével. Mint „egy másik életmű töredéke” jelzi alkotói jelenlétét néhány illusztráció sorozat Dylan Thomas, Szécsi Margit, Miguel Hernández köteteihez, művész-arcok és számtalan kézirat-kísérő vázlat, verseiből kilépő ikon-jelenés. Költészetéhez hasonlóan itt is mesteri igényesség jellemzi, komponálásban, vonalvezetésben. Fordított arányossággal erősíti Nagy László írásainak világát a képzőművészi vonás, miként szellemtestvére Kondor Béla festészetét a versbölcseleti.
Nagy László poézisének gazdag világa szerteágazó műfordítói hátterével is összefügg, közöttük nem egy párhuzamos ívű vagy rokon helyzetsorsú költészet található. A fordítói életműrész kétszer akkora, mint saját költészete, s az ókori kínaitól a kortárs amerikai líráig, a balkáni népek költészetétől a rokon népek lírájáig terjed. Változatos műfajokban is, legyen az vágáns költészet, vagy verses színdarab. Verseit eddig harminc nyelvre fordították és kilenc nyelven jelent meg saját verseskötete. Életműve egyenrangú társként virágzik García Lorca, Dylan Thomas, Zbigniew Herbert alkotásai mellett a huszadik századi világirodalom fő vonulatában. Hitvese és pályatársa Szécsi Margit szerint amihez Nagy László “jogot érzett”, és amit megvalósított, az valóban “A MINDENSÉG MAGYARUL”.

Pályája csúcsán, 1978. január 30-án hunyt el óbudai otthonában.

Nagy László költészete

Nagy László (1925–1978) a huszadik század egyik legnagyobb hatású magyar költője Felsőiszkázról indult, a tüzes borairól híres Somló mellől. Életútját meghatározta hűsége szülővilágához, erős szellemi-lelki gyökerei.

A II. Világháború utáni ösztönös szépségű verseit követő korai írásai a “fényes szellők” lázas ábrándjaiként keletkeztek. Költészetének dinamizmusát azonban kiteljesítette az őserejű bolgár népköltészet fordítása, amit szófiai ösztöndíjasként kezdett. 1952-ben hazajőve, átlátta az embertelen diktatúra országrombolását és nemzedéke kihasználtságát: verseivel az “álság falai ellen” fordult. Nagy Lászlónak az a megrázó felismerés volt talán a legnagyobb ösztönzője, hogy a modern kor végveszélybe juttatta az évezredek során kikristályosodott kultúrát. Mert szerinte is, az embert alkatilag a kultúra teszi alkalmassá az életre. Szavainak szellemi és erkölcsi erőit mozgósítva leleplezi a primitív hatalom és a fogyasztói társadalom kultúraellenes amoralitását. Az érték bizonyossága alapján teremti meg bartóki jellegű, az archaikus és a korszerű elemeket egységbe fogó organikus életművét – folytatva a felelős, újulni-újítani képes, a jó ügyekért bajvívó magyar alkotói magatartás-hagyományt. A minőség szerez verseinek érvényt, igényessége ellenáll, hogy a közéleti üzenet lehúzza.

Az önmagát szüntelen művelő, naprakész költő tagadja a beskatulyázó, kirekesztő törekvéseket, kultúraszemlélete nem fogad el mesterséges határokat, így marad hiteles egyéniség, “versben bujdosó” a diktatúra évtizedeiben. Eredeti életműve kivételes súlyú a modern ember világszemléleti útkeresésében, közösség és egyén tekintetében egyaránt. Az értékválsággal és természetellenességgel szemben fölépíti költészetének világképét és szembesíti az elidegenedett kor kételyeivel. Költészete az egyetemes és a magyar líratörténet mítoszokat és folklórt integráló áramlataiba illeszkedik.

Látomásosként is jellemzett poézisének gazdag képi- és formavilágát, hatását többirányú, festői és kézművesi tehetsége is erősíti. A dal, ballada, verses mese, hosszúvers, oratórium, prózavers, képvers ismert műfaj nála, az érzékenyen finom szürrealista és expresszív eszközök bőségével. Kórusművek és énekelt versek kísérik szerzői estjeit, jeleként annak, hogy költészete dalra is termett. Ma is ható, találó, beleérző elevensége az oka, hogy szállóigésednek Nagy László sorai.

Az életmű széles párhuzam-rendszere Nagy László szerteágazó műfordítói hátterével alkot köteléket. A versfordítói munkássága “a mindenség magyarul” kétszer akkora, mint saját költészete – a régi kínaitól a kortárs amerikai líráig, a középkori európai balladáktól az újító modernekig, a szomszéd népek költészetétől a rokon népekéig terjed. Változatos műfajokban is, mint a vágáns költészet, vagy verses színdarab. Verseit eddig harminc nyelvre fordították és kilenc nyelven jelent meg saját verseskötete. Életműve egyenrangú társként virágzik pl. Lorcáé, Dylan Thomasé, Herberté mellett a huszadik századi világirodalom fő vonulatában.

(Nagy László Szellemi Öröksége Alapítvány – a költő pályaképével mélyebben foglalkozó irodalomtudósok megállapításaira támaszkodva)

  • Tűnj el fájás (versek, 1949)
  • A nap jegyese (versek, 1954)
  • A vasárnap gyönyöre (versek, 1956)
  • Deres majális (versek, 1957)
  • Himnusz minden időben (versek, 1965)
  • Arccal a tengernek (összegyűjtött versek, 1966)
  • Ég és föld (oratórium, 1971)
  • Versben bujdosó (versek, 1973)
  • Csodafiu-szarvas (versek fiataloknak, 1977)
  • Jönnek a harangok értem (versek, 1978)
  • Versek és versfordítások I-III. (legújabb kiadás: 2004)
  • Szablyák és citerák (bolgár népköltészet, 1953)
  • Csü Jüan: Száműzetés (műfordítás, 1959)
  • Sólymok vére (bolgár népköltészet, 1960)
  • Darázskirály (válogatott világlírai műfordítások, 1968)
  • Babérfák (délszláv népköltészet, 1969)
  • Erdőn, mezőn gyertya (bolgár népköltészet, 1945)
  • Federico García Lorca: Cigányrománcok (1976)
  • Szamártestamentum (középkori francia költészet, 1965)
  • Dylan Thomas versei (1966)
  • Federico García Lorca összes versei (1967)
  • Virágzik a pomagránát (albán népköltészet, 1968)
  • Ben Jonson: Alkimisták (verses színmű, 1974)
  • Zbigniew Herbert: Az angyal kihallgatása (1979)
  • Adok nektek aranyvesszőt. Nagy László összegyűjtött prózai írásai (1979)
  • Szárny és piramis. Versek, rajzok, képek, kéziratok Nagy Lászlótól (82 képpel, 1980)
  • Kísérlet a bánat ellen. Versvázlatok, rajzok Nagy László jegyzetfüzeteiből (1980)
  • Szécsi Margit: A trombitákat összesöprik (versek, Nagy László 12 tusrajzával, 1965)
  • Dylan Thomas: Összegyűjtött versek (Nagy László 6 cink-karccával, 1966)
  • Miguel Hernández: Örökös mennydörgés (Nagy László 5 tusrajzával, 1967)
  • Szécsi Margit: Új Heraldika. Összegyűjtött versek (Nagy László 8 rézkarcával, 1967)
  • Szécsi Margit: A Nagy Virágvágó Gép (versek, Nagy László 6 tusrajzával, 1969)

Válogatott Nagy László bibliográfia

NAGY LÁSZLÓ A VILÁGHÁLÓN, VÁLOGATÁS

Seb a cédruson – Összegyűjtött versek; Adok nektek aranyvesszőt – prózai írások.
Az ismertetőt Vasy Géza írta.
(A Petőfi Irodalmi Múzeum honlapján, a Digitális Irodalmi Akadémia részben)
http://www.pim.hu/object.C49D503C-C499-405C-B93C-D66C02891068.ivy

Digitalizált szakirodalom – Vasy Géza: Nagy László
http://dia.pool.pim.hu/html/szakirodalom/nagy_laszlo/nagy_vasy_nagy_lasz…

* * *

NAGY LÁSZLÓ NAPJAINKBAN A BOLTOKBAN IS ELÉRHETŐ KÖTETEI

Nagy László: Versek és versfordítások I-III. kötet. Bővített átdolgozott kiadás. I. kötet: Versek, 1944-1977. (600 o.) II. kötet: Versfordítások 1957-1977. (620 o.) III. kötet: Bolgár, délszláv, albán, magyarországi cigány, udmurt, nyenyec, vogul, csuvas népköltészet. (628 o.) Szerkesztette: Jánosi Zoltán. A borítókon: portréfotók a költőről. Budapest, Holnap kiadó, 2004.
http://www.holnapkiado.hu / holnapkiado@holnapkiado.hu / holikon@holnapkiado.hu

Nagy László: Életem – Ágh István: Nagy László szülővilága, emlékháza. (64 o.) 22 képpel, Nagy László rajzai, festményei és fotók a család életéből. Nagy László Szellemi Öröksége Alapítvány, Iszkáz. 2005. (1500 Ft) Beszerezhető Iszkázon, a Nagy László Emlékházban (alapítványi kapcsolat: rege.iszkaz@mail.datanet.hu )

* * *

KÖNYVEK NAGY LÁSZLÓ ÉLETMŰVÉRŐL, VÁLOGATÁS

Görömbei András: Nagy László költészete. 2. bővített kiadás. (678 o.) Debreceni Egyetem Kossuth Egyetemi Kiadója. 2005. (2200 Ft)
http://www.konyvkereso.hu/netacgi/konyvker/index.pl?ln=M&fm=idxm.htm

“Havon delelő szivárvány” – In memoriam Nagy László. Írások a költőről. Szerkesztette és válogatta Domokos Mátyás. In memoriam sorozat. Budapest, 2000. Nap Kiadó. (1950 Ft) http://www.napkiado.hu / napkiado@napkiado.hu

Jánosi Zoltán: “Szólítlak, hattyú”. Válogatott írások Nagy László életművéről. (416 o.) Magyar Napló, Budapest, 2006. (2982 Ft) http://www.magyarnaplo.hu/shop.php

* * *

DIÁKOKNAK, FELKÉSZÜLÉSHEZ

Nagy László válogatott versei. Válogatta és az utószót írta Tarján Tamás. (136 o.) Budapest, 2006. Holnap Kiadó. (1900 Ft) http://www.holnapkiado.hu

Nagy László versei (válogatott versek). Utószó: Jánosi Zoltán. (232 o.) Budapest, 2001. Sziget Könyvkiadó. (1750 Ft)
http://www.konyvkereso.hu/netacgi/konyvker/index.pl?ln=M&fm=idxm.htm

* * *

NAGY LÁSZLÓ KÖTETEI A KÖNYVTÁRAKBAN, VÁLOGATÁS

Adok nektek aranyvesszőt – Összegyűjtött prózai írások. A borítón Nagy László rajza. Válogatta és szerkesztette: Kiss Ferenc. (200 o. és 40 o. képmelléklet) Budapest, 1979. Magvető Könyvkiadó.

Adjon az Isten – Versek, képek. Válogatás, kalligráfia és terv: Nagy András. A költő 6 színes művével és sok rajzzal. (30 oldal) Budapest, 1995. Jövendő Kiadó. 2. kiadás: 1997.

Arccal a tengernek – Versek, 1944-1965. A kötetet Kondor Béla illusztrálta. Budapest, 1966. Szépirodalmi Könyvkiadó. (372 o.)

Ég és föld – Oratórium. Kondor Béla illusztrációjával. Mikrokozmosz Füzetek. Budapest, 1971. Szépirodalmi Könyvkiadó. (32 o.)

Himnusz minden időben – Versek. A burkolón Kondor Béla grafikája. Budapest, 1965. Szépirodalmi Könyvkiadó. (124 o.)

Jönnek a harangok értem – Versek. Benne: Életem, 1974. Budapest, 1978. Magvető Könyvkiadó. (202 o.) 2. kiadás: 1980.

Kísérlet a bánat ellen – Versvázlatok, rajzok a szerző jegyzetfüzeteiből. Összeállította: Szécsi Margit. Csoóri Sándor: Nagy László képes krónikája c. bevezetőjével. (224 o.) Budapest, 1980. Magvető Könyvkiadó.

Krónika-töredék – Nagy László naplója, 1975. február 14-től 1978. január 29-ig. A költő kéziratos naplóinak szöveghű kiadása, Nagy László rajzaival. Sajtó alá rendezte Görömbei András. 8 oldal képmelléklettel. (540 o.) Budapest, 1994. Helikon Kiadó.

Nagy László legszebb versei – A magyar irodalom gyöngyszemei. Domokos Mátyás utószavával. (160 o.) Budapest, Móra Könyvkiadó, 1995.

Nagy László versei (Sziget sorozat). Utószó: Jánosi Zoltán. Budapest, 2001. Sziget Könyvkiadó.

Seb a cédruson – Összegyűjtött versek. Az 1978-ban megjelent Versek és versfordítások 1. kötetének utánnyomása. (764 o.) Budapest, 1995. Magvető Könyvkiadó.

Szárny és piramis – Versek, rajzok, képek, kéziratok Nagy Lászlótól. 82 képpel. Csoóri Sándor: Egy másik életmű töredéke című bevezetőjével. (124 o.) Budapest, 1980. Magyar Helikon.

Válogatott versek – A magyar költészet kincsestára. Utószó: Jánosi Zoltán. A kötetet Ferenczy Béni Nagy Lászlóról 1956-ban készített szénrajza díszíti. (256 o.) Budapest, 1997. Unikornis Kiadó.

Válogatott versek – Talentum diákkönyvtár. Előszó: Kaiser László. (168 o.) Budapest, 1995. Talentum-Akkord Kiadó.

Versben bujdosó – Versek. Budapest, 1973. Szépirodalmi Könyvkiadó. (144 o.)

Versek és versfordítások I-III. kötet. – bővített átdolgozott kiadás. I. kötet: Versek, 1944-1977. 600 o. II. kötet: Versfordítások 1957-1977. 620 o. III. kötet: Bolgár, délszláv, albán, magyarországi cigány, udmurt, nyenyec, vogul, csuvas népköltészet. 628 o. Szerkesztette: Jánosi Zoltán. A borítókon portréfotók a költőről. Budapest, Holnap kiadó, 2004.

NAGY LÁSZLÓ FORDÍTÁSAI, VÁLOGATÁS

Babérfák – Délszláv népköltészet. Vujicsics D. Sztoján jegyzeteivel és képválogatásával. (440 o.) Budapest, 1969. Magyar Helikon.

Ben Jonson: Alkimisták. In: Ben Jonson: Komédiák. Fordította Benedek András, Mészöly Dezső, Nagy László, Vas István, Zombory Erzsébet. Utószó: Benedek András. Rajzok: Würtz Ádám. Budapest, 1974. Európa Könyvkiadó.

Csü Jüan: Száműzetés / Liszao – Műfordítás: Nagy László. Nyersfordítás, utószó és jegyzetek: Tőkei Ferenc. Illusztráció és terv: Görög Júlia. (64 o.) Budapest, 1959. Európa Könyvkiadó.
2. kiadás: kétnyelvű kiadvány, Tőkei Ferenc kommentárjaival (112 o.) Budapest, 1994. Balassi Kiadó.

Darázskirály – Válogatott műfordítások, 1958-1968. A borítón: Kondor Béla festménye. (512 o.) Budapest, 1968. Magvető Kiadó.

Dylan Thomas: Összegyűjtött versek (Collected poems. 1934-1952) – Benne: Nagy László fordítások, többekkel együtt. A kötetet Nagy László cinkkarcai díszítik. Tanulmány: Ungvári Tamás. (296 o.) Budapest, 1966. Európa Könyvkiadó.

Erdőn, mezőn gyertya – A bolgár népköltészet antológiája. Válogatta és fordította Nagy László. (456 oldal.) Budapest, 1975. Európa Könyvkiadó.

Góngora, Luis de: Válogatott versek – Benne: Nagy László fordítások, többekkel együtt. Bevezető tanulmány: Federico García Lorca. (212 o.) Budapest, 1966. Európa Könyvkiadó.

Herbert, Zbigniew: Az angyal kihallgatása – Versek. Napjaink költészete sorozat. Válogatta: Kovács István. Fordította: Gimes Romána, Nagy László, Weöres Sándor. Utószó: Pályi András. (164 o.) Budapest, 1979. Európa Könyvkiadó.

Lorca, Federico García: Cigányrománcok – Fordította: Nagy László. Pablo Picasso műveinek fölhasználásával tervezte: Szántó Tibor. (64 o.) Budapest, 1976. Magyar Helikon.

Lorca, Federico García: Cigányrománcok – Spanyol, cigány, cigány nyelven. Cigány fordítás: Choli Daróczi József. Magyar fordítás: Nagy László. A kötetet Federici García Lorca, Nagy László, Péli Ildikó, Péli Tamás, Pongor Beri Károly, Szentandrássy István művei díszítik. (180 o.) Budapest, 1995. Orpheusz Kiadó.

Lorca, Federico García: Összes művei I-II. – Helikon Klasszikusok sorozat. Benne: Nagy László fordítások, többekkel együtt. (i-ii kötet: 1472 o.) Budapest, 1967. Magyar Helikon.

Szamártestamentum – Középkori francia mesék és bohózatok. 2. kiadás. Benne: Nagy László fordítások, többekkel együtt. (596 o.) Budapest, 1983. Helikon Kiadó.

Virágzik a pomagránát – Albán históriás énekek, balladák és népdalok. Fordította többekkel együtt: Nagy László. Válogatás, utószó: Schütz István. Illusztráció: Vincze Lajos. (352 o.) Budapest, 1968. Európa Könyvkiadó.

GYEREKEKNEK, FIATALOKNAK

Csodafiu-szarvas – Versek. Kass János rajzaival. Budapest, 1977. Móra Ferenc Könyvkiadó. (124 o.)

* * *

ELÉRHETŐ NAGY LÁSZLÓ HANGDOKUMENTUM

“Kitaláltam a boldog hazát” – Verseit mondja Nagy László. CD 75′.
Összeállította: Nagy András. Hungaroton, HCD 14336 mono, Magyar Rádió Rt. 2005.
(2350 Ft) Elérhető a Magyar Rádió vevőszolgálatánál: vevoszlg@radio.hu

MEGZENÉSÍTETT NAGY LÁSZLÓ-VERSEK A VILÁGHÁLÓN, ÍZELÍTŐ

Sebő – Nagy László. Hangzó Helikon.
http://www.rejtelmek.hu/app/static/cd_nagylaszlo.html

Misztrál együttes – Kobzos Kis Tamás – Nagy László:
Varjúkoszorú: http://www.misztral.hu/56/html/mp3/01varju1perc.mp3
Karácsony, fekete glória: http://www.misztral.hu/56/html/mp3/10gloria1perc.mp3

Gryllus Dániel – Nagy László: Szépasszonyok mondókái Gábrielre / énekel Gryllus Dorka
http://www.dorkagryllus.com/musik_h.html

NAGY LÁSZLÓ A ZENÉBEN / CD VÁLOGATÁS, ELÉRHETŐ KIADVÁNYOK:

Sebő – Nagy László.
Hangzó Helikon, 2004. 48 oldalas kötet, CD melléklettel. A régi és mai Sebő együttes mellett kiváló előadók, pl. Bognár Szilvia, Sebestyén Márta, Palya Bea közreműködésével. A kötetet a költő Sebő Ferencnek készített rajzai és kéziratai díszítik.
Helikon könyvesház: http://www.helikon.hu / Kaláka Zenebolt: http://www.kalaka.hu

Dutar együttes – www.dutar.hu (több megzenésített Nagy László verssel)

Kósa György – Nagy László: Szólítlak, hattyú
(solo cantata for bass and harmonium a poem by László Nagy) énekel: Polgár László
Kósa György: Cantatas (8-12) I call, swan. Hungaroton Classic / HCD 31539 stereo
http://www.hungaroton.hu / raktar@hungaroton.hu / info@hungaroton.hu

Orbán György: A feltámadás napján / Csodafiu-szarvas – kórusmű Nagy László versére
On Resurrection Day – The Miracle Stag-Boy (Debrecen Kodály Chorus)
Sacred & Profane Hungarian Contemporary Choral Anthology (9) Hungaroton Classic / HCD 32195
http://www.hungaroton.hu / raktar@hungaroton.hu / info@hungaroton.hu

Túlpart együttes: Ellenszél (CD több megzenésített Nagy László verssel) www.tulpart.hu

Különlegesség:
“Szárnyakon fekszem”. Nagy László, Szécsi Margit, Kondor Béla verseit mondja Mohai Gábor. Zene és ének: Binder Károly és Sebestyén Márta. Budapest, 1999.
CD Gramy Records.

8400 Ajka, Szabadság tér 13.

Nagy László Városi Művelődési Központ és Könyvtár – Minden jog fenntartva 2024